Fűtőrendszer teljesítménye

A fűtőrendszer teljesítményét az épület hőszigetelése határozza meg, vagyis pótolnia kell azt a hőmennyiséget, hőveszteséget, amely „elszökik" az épületszerkezeten át.

Az emelkedő energiaárak arra kényszerítenek, hogy minden lehetőséget megragadjunk, mely csökkenti a fűtéshez szük­séges energia mennyiségét.

A jól megtervezett és kivitelezett hőszigetelés jelen­tősen csökkenti az épület hőveszteséget. Ezzel elérhetjük, hogy kisebb tel­jesítményű fűtőrendszert alkalmazhatunk. Sok családi házban az utólagos hőszigetelés akár 30 %-kal is csökkentheti a hőveszteséget - néha még nagyobb mértékben is -, és ezzel a fűtési kiadásokat.

Figyelem! A fűtőrendszer teljesítményének legalább akkorának kell lennie, hogy pótolni tudja az épületszerkezeten át távozó hő mennyiségét, a hőveszteséget.

Nyilvánvaló tehát, hogy a jó hőszigetelés lehetővé teszi a kisebb energia­felhasználást az épület fűtése során, vagyis kisebbek lesznek a fenntartási költségek. Nem csak a rezsiköltségen spórolhatunk, a jó hőszigetelés lehetővé teszi, hogy kisebb teljesítményű kazánt, kisebb radiátorokat vásároljunk, ezzel is jelentős megtakarítást érhetünk el. Vagyis az üzemel­tetés mellett pénzt takaríthatunk meg a fűtőrendszer egyes elemeinek, a kazánnak és a fűtőtesteknek az árából is.

Egy közepes méretű családi ház fűtőrendszerének negyven évvel ezelőtt legalább 25 kW teljesítményűnek kellett lennie, a külső falak utólagos hőszigetelése, az ablakok cseréje akár felére is csökkentheti az épület hőveszteségét, vagyis a fűtőrendszer teljesítménye is ilyen mértékben csökkenthető. Általánosan elmondható, hogy a fűtőrendszerek teljesít­ménye fokozatosan csökken, az évekkel ezelőtti állapotokhoz képest egy­re több kis teljesítményű kazán és más tüzelőrendszer kapható.

  A fűtési szakterület szakértői évek óta próbálják tökéletesíteni a fűtési rendszereket és azok elemeit, hogy csökkentsék a fűtési költségeket.

Erre a környezetvédelmi szempontok mellett az egyre növekvő energiaárak kényszerítik a gyártókat és a felhasználókat. Helyes fűtési mód megválasztásával, a rendszer egyes részeinek jobb kihasználásával - főképpen helyesebb szabályozással - jelentős összegeket takaríthatunk meg.

   Az energiaszükséglet, a fajlagos energiafelhasználás csökkentésére irányuló eddigi törekvések ellenére az energiafelhasználás egyelőre óhatatlanul növekszik. Az energiatermelésnek végső soron jelentős hatása van a természeti környezet állapotára. Még a háztartásokban, a kereskedelemben, a termelőüzemekben, szolgáltatásokban, vagyis bár­mely munkahelyen elérhető minimális energiamegtakarítás is hozzájárul­hat a természeti környezet megóvásához.

A szükséges fűtőanyag mennyiségének csökkentése nemcsak a fűtés gazdaságosságát befolyásolja, de hatással van a levegőszennyezésre, a le­vegőbe jutó szennyező- és káros anyagok, gázok mennyiségére is. A fűtő­anyag-megtakarítást és ezzel a kibocsátott szennyezőanyag mennyiségét többféle módon lehet csökkenteni. Ezek közé tartozik például a kis víz­hőmérsékletű fűtés (padlófűtés), nagy hatásfokú (kondenzációs) kazánok alkalmazása, hőszivattyúkat és napenergiát hasznosító berendezések, az épület és a pincében vezetett hővezetékek jó hőszigetelése, a rendszer megfelelő vezérlése és a fűtőtestek megfelelő elhelyezése.

Ökológiai szempontból a legmegfelelőbb fűtőrendszerek a következők:

  • a hőforrás hőszivattyú vagy napenergia;
  • a kis vízhőmérsékletű padlófűtési rendszer.

 

A fűtőrendszer gazdaságos üzemelésének további feltétele (amely egyben környezetbarát szempontból is fontos) a jó minőségű vezérlés és az épület és a nem fűtött helyiségekben vezetett hővezetékek nagyon jó minőségű szigetelése. Természetesnek kellene tartani azt is, hogy az épületeket nem kell túlfűteni, sem a családi házakban, sem a panelépületekben.

 

Oldalunk cookie-kat használ a jobb felhasználói élmény érdekében. További info